ZUPOR JULI
Zupor Juli a falu majdnem legelső vasalónője volt. Azért „majdnem”, mert Pintérné, egy szíjgyártó özvegye, még szebben vasalt, mint Juli néni, amellett drágább is volt és igényesebb, ami csak emelte a tekintélyét; nemcsak több pénzt kért a munkájáért, hanem pálinkát is a reggeli mellé, a napi ötszöri étkezésen kívül. De ők ketten, bár nem szerették egymást, nem mondtak rosszat egymásra, mindegyiknek megvoltak a régi, biztos „házai”, azt se bánták, ha nem mindig őket hívták ugyanoda, egész évre volt munkájuk, s mindenki tudta, ki miben jeleskedik, Pintérné a keménygalléros, keményített melles férfiingekben (még meg is szurkálta a plasztronjukat, egész kis virágoskertet rajzolt rájuk egy elefántcsontból való, vékony és rövid varázstűvel), Zupor Juli pedig a fodros, hímzett ágynem
