KUTOR MILIKE
Kutor Milikét senki se látta kalapja meg kesztyűje nélkül, odakinn, akár saját utcájában. Ha lakása és az iskola között feltűnt, mert Milike a szüleitől örökölt Kongó úti kis házban lakott, s mert tanítónő volt a katolikus iskolában – a piacon le, a Templom téren át kellett az iskolájába mennie. Talpig feketében járt mindig, fekete volt kis kalapja, fekete hajára illesztve, fekete volt a ruhája, a cipője, a harisnyája (már amennyire kilátszott), s fekete volt az ernyője és a nyáron ujjatlan, de mindig hosszú kesztyűje. Gyászolta a szüleit? vagy így tanulta az utcai öltözködést? Csak halvány arca világított a sok feketeség között, kissé kifejezéstelen, szabályos, szinte gyermekesen gömbölyű arca, s bár vízen és szappanon kívül soha semmi szépítőt nem használhatott, a múló évek
