A SZÉKVÁROS SZEZONJAI
A mi székvárosunk egyike volt a Dunántúl legjellegtelenebb városainak, s érthető, ha ezt a székvárosiak is érezték, és egyszerre versengtek Kanizsával, Zala és Somogy határán, ami még talán érthető, de Péccsel is, ezzel az ősi településsel, amelynek gyönyörű vidéke van, katedrálisa, török emlékei, Zsolnay-gyára más gyárakkal, püspöke, jogakadémiája, csak a vize rossz (még ma is), míg a mi székvárosunknak úgyszólván semmi nevezetessége, talán a Fő utcai megyeház meg a „bankosok” házának sovány Csokonai-emlékei kivételével. „Folyója”, a Kapos szinte sosem telt meg, színháza régi fabódé volt a Sétatéren, a Kaposon túl, az úgynevezett „Donner-városban”, s mikor egy idegen megszólított az utcán, hogy mi itt a „látnivaló”, csak hebegtem, mert nem tudtam, mit feleljek, s ho
