A mozdulat éppolyan hatásosnak bizonyult, mintha beleeresztett volna egy kábítólövést. A férfinak már azelőtt fennakadtak a szemei, hogy lefordult volna róla.
Eve lihegve söpörte ki a haját a szeme elől. A gyomra helyén csak egy görcsös csomót érzett. Észrevette, hogy időközben Peabody is letérdelt. Egyik kezében a robbanóanyagot, a másikban a fegyverét tartotta.
– Nem találtam tiszta célpontot. Előbb a bombát szedtem fel, mert arra gondoltam, egyedül is el tudod intézni.
– Remek – sóhajtott Eve. Minden tagja fájt, és most, hogy látta, mit tart Peabody a kezében, hevesebben kezdett verni a szíve. – Ne mozdulj.
– Nem mozdulok. Még levegőt is alig merek venni.
– Kihívom azokat az átok tűzszerészeket. Ők majd hoznak egy biztonsági kazettát.
– Éppen azon voltam… – és Peabody hirtelen hal
