AKKOR: EMMAEdward legközelebb egy kisbőrönddel érkezik, meg halakkal a halászléhez. A titok a rouille{7}, magyarázza, mialatt kirakja a dolgokat a pultra. Olyan sokan kihagyják a sáfrányt.
Azt se tudom, mi az a rouille meg a sáfrány. Mész valahova? – kérdezem a táskát nézve.
Bizonyos értelemben. Vagyis inkább jövök valahova. Már ha befogadsz.
Itt akarod tartani pár cuccodat? – csodálkozom.
Nem, mondja derülten. Ez mindenem.
A táska olyan gyönyörű, mint minden dolga, a bőr puha és fényes, akár a nyereg. A fogantyú tövébe domborított, diszkrét címke, amelyre azt írták: SWAINE ADENEY TÁSKAKÉSZÍTŐK, KIRÁLYI ENGEDÉLLYEL. Kinyitom. Olyan csodálatosan meg van szervezve benne minden, mint egy kocsi motorházában. Sorra kiszedem és leírom a benne levő dolgokat.
Fél tucat Commes de Garçons ing,
