25. FEJEZETSzárazra törölközöm, még mindig reszket a testem, ha felidézem a tekintetét. Olyan hevesen ver tőle a szívem, hogy az riasztó. Láttam, hogy dühös, de a vágy mindennél erősebben világított a sötét íriszében, és fogalmam sincs róla, hogy ez miért tölt el ekkora örömmel.
A kis faházak cölöpökön állnak, amik az esőzések miatt nagyon praktikusak. Amikor én éltem a dzsungelben, a házakat, sátrakat a földön hagytuk, és ennek meg is volt a hátránya. Itt a kunyhóban tisztaság van, de ha lent, a sárban áll egy kis kalyiba, akkor gyorsan mindent elönt a víz és a sár.
Hallom, hogy valaki fölfelé mászik a létrán, ezért gyorsan a bejárathoz fordulok. Szinte felragyog a lelkem, amikor Robert konok képével nézek farkasszemet.
Szexi, amikor zavarban van.
Szexi, amikor dühös.
Szexi, amikor n
