– Az a helyzet, hogy akiket te ismertél, azok már régen nincsenek a cégnél, eltűntek a süllyesztőben, vagy éppen külföldön vannak.
– Jó, akkor úgy kérdezem, hogy mi van a nagyfőnökkel?
Lányi válaszolt:
– Nyugdíjas, ötvenhat után két-három évig még szerepelt a politikai porondon, aztán eltűnt, most az unokáival foglalkozik, és néha feltűnik a veterántalálkozókon, de csak tizenkilences és szovjet emlékeiről hajlandó beszélni. Én ötvenhat óta nem találkoztam vele.
– Én sem – vetette oda Tarcsay.
– És azzal a nyakigláb ezredessel, aki a helyettese volt, azzal mi van?
Lányi tanácstalanul nézett Tarcsayra, aki azt kérdezte Flórától:
– Amikor te is nálunk voltál?
– Hát persze!
– Ja, már tudom, Szántódyra gondolsz.
Flóra bólogatott.
– Ugyanaz, mint az előbbi. Szinte semmit sem tudok ról
