– De ez nem a mi ügyünk volt – szólt közbe Lányi –, az ÁVH és a szovjetek akarták elfogni.
– Ez igaz. Elég az hozzá, hogy Péter Gábor a helyettesét bízta meg az üggyel, ő pedig meghívta a bárót egy esti beszélgetésre. Valahol a Farkasréti temető táján lakott. A bárót két ÁVH-s és két szovjet várta, de ő is csőre töltött fegyverrel érkezett, és amikor felismerte a nyomozókat, azonnal tüzet nyitott. Lelőtt egy ÁVH-st és egy szovjetet, de ő is kapott két lövést a hátába. Sebesülten felugrott egy 59-es villamosra, majd taxiba szállt. A taxis, látván állapotát, átadta őt a mentőknek. A báró azonban azt kérte a mentőktől, hogy ne a kórházba, hanem a Thököly út és a Stefánia sárkára, az úgynevezett Angol házhoz vigyék. Így is történt, és az angolok még az este átcsempészték az osztrák–magyar hat
