Tizenkilencedik fejezetOlyan sűrű volt a levegő, amikor kiléptem a repülőgépből, hogy úgy éreztem, mintha beburkolna, megfojtana, és valami tapintható közegen haladnék keresztül. Azonnal kiütközött a bőrömön a veríték, bár sortban és könnyű blúzban voltam.
Megigazítottam a vállamon a hátizsákot, lejöttem a gép ajtajához tolt lépcsőn, és amint a kifutópályára tettem a lábam, megálltam. St. Thomas a tapintható levegőjén túl más szempontból is lélegzetelállító volt. A táj, ami elém tárult, buja erdőkkel, a távolban magas hegyekkel és a kifutópályát szegélyező pálmafákkal gyönyörködtetett.
Elővettem a mobilomat, és gyorsan küldtem Taylornak egy üzenetet, hogy leszálltam.
Válaszképpen egy szívet küldött, semmi mást.
Az utasok libasorban vonultak be a repülőtéri épületbe, ahol összekeveredte
