25. FEJEZETMATTET SZOMBAT DÉLUTÁNIG mesterséges kómában tartották. Négykor, amikor Steve, Jocelyn, Milford Hampton (Jocelyn apja, aki Atlantából repült oda) és Mary VanderMeer visszamentek a kórterembe a kórház udvarán lévő étteremből, ahol ebédelni próbáltak, bár az ételhez jóformán hozzá sem nyúltak, Matt már ébren volt; igaz, semmilyen külső ingerre nem reagált, és a riasztó diagnózis szerint katatón eszméletlenségbe süllyedt. A kórházi ágyban feküdt, a bőre sápadt és áttetsző volt, a szemét úgy takarták a kötések, mint egy fényűző és bizarr arcmaszk. A hátborzongató az volt az egészben, hogy a feje néhány centire a párna felett lebegett, mert a görcsbe merevedett nyakizmok úgy tartották. A kezelőorvos elmondta, hogy amikor kötést cserélt, a jobb szem pupillája nem mutatott reflextevéke
