2025. február 6. JoshAnna unottan szedegette elő a nemrég vásárolt csokis sütiket a papírzacskóból. Sokszor oldalra sandítottam vezetés közben. A kocsiban szinte vágni lehetett a csendet. Reggel csak annyit határoztunk el, hogy New Yorkba megyünk, de Annának az arcára volt írva a neheztelés és az aggodalom. Az autópálya havasan, forgalommentesen terült el előttünk.
Bekapcsoltam a rádiót, ahol két pattogós, számomra ismeretlen popszám után felhangzott a Fallen Angel. Anna tüntetően kikapcsolta, én visszanyomtam.
– Még sosem hallottam egyben – megráztam a fejem. – Fel akarnám frissíteni a memóriámat.
Anna újra kinyomta a rádiót. Elfintorodtam. Erősen megmarkoltam a kormányt. A fejem továbbra is lüktetett, legszívesebben már reggel ittam volna valamit, de beleegyeztem, hogy én vezetek.
Új
