– Nem bírom tovább. Megadom a telefonszámomat. – Anna halványan elmosolyodott, amikor kinyitottam a szemem. – Elaludtam, nagyon sajnálom. Legalább négy óta itt vagyok.
Kézen ragadtam, és bevezettem a lakásba; a benti fényben még szexibb látványt nyújtott, mint odakint. Leginkább csak a mellére tudtam koncentrálni és a melltartó csipkéjére, ami átütött a vizes anyagon.
– Vártalak egy fél órát a metróban… Haza akartam menni, de aztán mégis átjöttem.
– Szerencsére. Én voltam a hülye.
Anna idegesen markolászta a nedves karját; sohasem tűnt ennyire feszélyezettnek ebben a lakásban.
– Kérsz egy törölközőt? – Meg sem vártam a választ, azonnal a fürdőbe vettem az irányt, majd némán felé nyújtottam a ruhadarabot. Anna lassan dörzsölni kezdte a haját, de nem szabadult meg a nedves ruháktól.
–
