Kilométer: 1625Leálltunk Őrült Larry, azaz Bailey elhidegült apukájának boltja elé, akiről Bailey megesküdött, hogy nem akarja látni. De végre ráébredtem, mit is jelentett ez valójában: Nagyon-nagyon szeretnék találkozni apával, sokkal jobban, mint Roswellbe menni. Mert ha Bailey nem akart beszélni valamiről, akkor az sokkal többet jelentett neki, mint bármi más.
Az épület az utca sarkán állt, kovácsoltvas kerítés kerítette körbe a külső területet némi terrakotta kerámiadísszel. A boltot babakékre mázolták, a falra táncoló kaktuszokat festettek. Még több kovácsoltvas díszelgett az ablakok előtt, a poros üvegekre már nagyon ráfért volna egy alapos ablakmosás. Nem ismertem ugyan a helyieket, de én itt tuti nem vettem volna növényt.
– Álljunk le a limóval a sarkon, nem akarom, hogy azonnal
