Párizs, Franciaország
1724. július 29.IV.
Remy Laurent nem más, mint az emberbőrbe csomagolt nevetés. Folyton kitör belőle a kacagás.
Miközben az Île de la Cité felé tartanak, felbillenti Addie kalapját, meghúzgálja a gallérját, átkarolja a vállát, és ráhajtja a fejét, mintha valamilyen pajzán titkot suttogna a fülébe. Remy élvezi, hogy részese lehet a színjátéknak, és a lány is élvezi, hogy osztozhat benne valakivel.
– Thomas, te bolond! – sértegeti hangosan, amikor elhaladnak egy csapat férfi mellett.
– Thomas, te csirkefogó! – kiált rá, amikor egy sikátor bejáratánál meglátnak két nőt, akik igazából még csak lányok, de már rúzst és koszos csipkét viselnek, és szintén beszállnak a játékba.
– Thomas – kiáltják enyelegve és édesen –, gyere, legyél a mi csirkefogónk! Thomas, gyere, sz
