Ung a révtől távolabb megállt. Bevitte lovát az út menti sűrűbe, kikötötte. Maradjon rajta a nyereg, szájában a zabla – ha futni kell, gyorsan ideér és máris elvágtathat.
Vitte a tarisznyáját. Volt annyi fény az égen, hogy láthatta a tájat. Valamivel közelebb állt pár ház, amit korábban nem vett észre. Följebb, a kis domb tetején, talán száz lépésre onnan magasodott a fogadó, ahol azt a szégyent mívelték vele az ottaniak. Még most sem értette, hogyan lehetséges, hogy nyolc emberéből egy sem úszta meg élve. Hát miféle vitézek laknak ott? Utólag végiggondolva oda jutott, hogy hiba volt a dereglyére küldeni három emberét, csak hogy ezzel elvigyenek a révből két erős férfit, és az ott maradott idősökkel próbált leszámolni. Az evezősök a folyóba ölték három emberét, majd sebesen visszatértek a
