– Nem haragszol te reám, én jó uram?
Gizella kérdezte ezt, és Vajktól várta a választ. A férfi ma már másodszor jött bé az asszonyházba. Ahol is, ha a folyosó kövén kopogtak a léptei, ama csizmás lábak oly határozottan, minden szolgálóleánynak szíve a torkába ugrott, és a meglett korosabb asszonyok is összehúzták magukat. Hiszen azok a léptek férfitől származtak, márpedig azon házba nappal és éjszaka egyetlen férfiember léphetett, a király.
Most is bejött: Gizella reggeli órán, szinte még szürke hajnalban szült. Ez a második gyermek könnyebben jött ki belőle, és a bábák erősen figyeltek, nehogy valami baj legyen. Ha a királyné belehalna a szülésbe, őket bizony a haragos férj, ki egyben Magyarhon királya, bizonyosan elcsapatná. Akkor bizony összeszedhetnék kis motyójukat, mi elférne egy v
