– Úgy értettem, csak ennyit mondott?
– Ja, értem… hát, nem tudom.
Visszatért a pincér. Mindketten steaket rendeltek krumplival. Amint a pincér már nem hallhatta, Grant válaszolt Strike kérdésére:
– Szóval lehet, hogy mondott még mást, de Heather már sikított is, amikor ezt meghallotta, és… hát, szóval elejtette a rohadt telefont. Be is tört az érintőképernyője – tette hozzá bosszúsan. – Mire odaértem, hogy mitől ijedt meg így, akárki is volt, letette.
– Ez mikor történt?
– Nem sokkal az után az ebéd után, amikor magát felfogadtuk.
– Milyen napszakban?
– Este.
Strike felírta.
– És a második hívás?
– Az olyan tíz napja. Megint este. Nem jelezte ki a hívószámot, de én felvettem. – Megint ivott egy kis bort. – Majdnem biztos vagyok benne, hogy egy ilyen hangmegváltoztató izét… appot…
