40.Bernard Cottle befejezi az Express keresztrejtvényét, és elteszi a tollát a kabátzsebébe. Gyönyörű ez a reggel itt fent a dombtetőn, a padon ülve. Túlságosan szép. Micsoda kegyetlen tréfa azokkal, akik már nem láthatják!
Látta, hogy Joyce és a barátai elmentek valahova kocsival. Milyen boldognak tűntek! De Joyce már csak ilyen, mindenkit felvidít.
Bernard tisztában van vele, hogy túlságosan magába temetkezett. Tudja, hogy senki sem érheti el, még Joyce sem. Bernardot senki sem fogja megmenteni, és meg sem érdemli, hogy megmentsék.
Ezzel együtt mit nem adna érte, ha ott ülhetne velük abban a kocsiban. Kibámulna a tájra a kocsi ablakán, közben Joyce vidáman csacsogna, és talán egy kósza cérnaszálat is lesimítana Bernard zakójának kézelőjéről.
Bernardnak azonban marad a dombtető. Ugyan
