2
A nagyanyádtól hallott történetek felgyújtották a képzeletedet, de aztán hosszú időre elfeledkeztél róluk, mert közben felnőttél, megnősültél, gyermeket nemzettél, mígnem egy napon újra eszedbe jutottak. Rosszkedvedben gondolsz rájuk, rossz időpontban. Ezen a napon is bemész a munkahelyedre, a Kiadóba, s megiszod a reggeli második csésze kávédat. Eddig a kapott feladatoddal meg voltál elégedve. Egyik szöveg, mint a másik, egyik regény, mint a másik. Jó regények, rossz regények, jó versek, rossz versek, szelíd szerzők, goromba szerzők. Típushibák. Tudod, hogy nem a Bűn és bűnhődést, nem a Száz év magányt, nem a Tulajdonságok nélküli embert szerkeszted. Néha mégis valami csodára vársz. Szobádba sohasem süt be a nap, asztalodon a legforróbb kánikulában sem berreg ventillátor. Ablakodból eg
