DANIELEVízben úszó város
„Velence, mindenki számára, az örökké elmulasztott nászút; azok számára is, akik ott jártak nászúton. Igen, gondolják egy életen át, pontosan így kellett volna: Velencében, a Danieliben, a galambokkal, a gondolásokkal és a megfelelő nővel. Mindenki így érzi; tíz év múltán azok is, akik a megfelelő nővel voltak ott.”
(Márai Sándor)
Sosem voltam egy megrögzött romantikus alkat, de a mesés napokat, amiket Katie-vel Velencében töltöttünk, nagyon élveztem. Minden áldott nap az építészeti remekművekben kiemelkedő város csodálata helyett az ő szépségétől estem ámulatba. Elnéztem őt, ahogy egy-egy épületet szemlél, és láttam, ahogy a lelkesedése kiült az arcára, és különös ragyogással vonta őt körül.
– Különös ez a vízben úszó város – szólalt meg, ahogy az egyik hídról
