Juan Carlos hadonászik, hol az egyikünkhöz, hol a másikunkhoz fordul, kiabálva beszél, mint mindig, amikor lelkesedik valamiért.
– Ugye megmondtam, hogy fantasztikus? A tesóm sosem téved az ilyenekben. Ha ő ajánl egy filmet, akkor nyugodtan elhiheted, hogy érdemes megnézni.
– Mint westernfilm… – kezdi Mabel. – Apropó, westernfilm egyáltalán?
– Nem.
– Igen.
A srácok nevetésben törnek ki a teljes véleménykülönbség hallatán.
– Már hogyne lenne western a Délidő? – csattan fel Juan Carlos. – Az egész film a vadnyugaton játszódik, és egy párbaj áll a középpontjában…
– De a párbajnak semmi jelentősége, Juan Carlos – ellenkezik Pedro. – Szerintem inkább dráma.
– Mitől lenne dráma?
– Pedig dráma… egy emberi dráma. Ez a film a becsületről szól.
– Menj már, te meg a becsület! Tényleg peroni
