– Mi lehet ez a forróság belül? Még sosem éreztem.
– Talán a szerelem – suttogta Eleonóra.
Akkor Richard Wagner nekidöntötte Eleonórát az egyik öles fenyőfa törzsének, s néhány katonás lökéssel a magáévá tette.
Másnap délben elkísérte Eleonórát a vasútállomásra, aztán visszatért az erdőbe, hogy megkeresse a helyet, ahol szerelmük kiteljesedett. Nem tévedt el, még az öles fenyőfát is megtalálta. Belehallgatózott a csendbe, és ismét hallotta a faleveleken zizegő hópelyhek muzsikáját. Most azonban elhagyatottnak érezte magát, és menekülve hagyta el az erdőt. A jelentéssel éppen karácsonyra készült el. A halinanadrágos ezredest ünnepi jókedvében találta, s ő is kapott egy kupicával a jókedvet tápláló fűtőanyagból. Az ezredes bele sem pillantott a jelentésbe, hanem csak megkérdezte:
– Nos,
