AMY
Egy forró, nedves, borzalmasan bűzös nyelv nyalja végig a képemet. Önkéntelenül hadonászni kezdek, és egy nehéz, izmos, bundás testet találok el.
– Mi a faszom…?
Istenem, úgy fáj az állkapcsom, mintha egy jégcsákányt döftek volna egyenesen csontba.
A nyelv most a felkaromat találja el, és felpattan a szemhéjam. Hunyorgok a szemembe nyilalló napfényben.
– A francba! Hagyj már békén!
Felkönyökölök, és egy mély, széles, krémszínű kanapén találom magam. Beletelik egy másodpercbe, mire felmérem a teret, és rádöbbenek, hogy Suzanne nappalijában vagyok. A vidám, sárga falakon tájképeket ábrázoló faliszőnyegek és faragott fa maszkok függnek, felerősítve a szememet égető napfényt. A vékony nyüszítés hallatán felfigyelek a mellettem ülő, türelmetlen fekete labradorra.
– Ó, a picsába! Sajn
