Nyolcadik fejezetPárizs
1940. tavasz
Coco a visszatérése másnapján reggelén arra ébred, hogy Párizs füstben áll. A Place Vendôme túloldalán lévő épületek szürkéllenek a homályban. Coco a takarót félredobva az ablakhoz lépdel, arcát az üveghez nyomja. Hamu száll az ablaküvegre. A tér túloldalán több száz férfi, nő és gyerek csomagokkal, dobozokkal és házi kedvencekkel körbedongja a taxiállomást.
– Ez meg micsoda?
Alyce oda siklik mögé, az izgatott tömeget lesi.
– Nem tudom, mademoiselle.
Alyce segít Cocónak gyorsan felöltözni.
Odalent Coco, mint mindig, ott találja Géraud-t a concierge pultja mögött. Mintha sosem aludna. Coco mellé áll, a még mindig zsúfolt előcsarnokot szemléli.
– Mi történik odakint?
Géraud gyászos pillantást vet rá.
– A kormány Tours-ba menekül Párizsból, madem
