Nagyon készült a nyaralásra. Kéthetes szabadságát ugyanott akarta eltölteni, ahol tavaly, a vállalat tóparti üdülőjében. Jól érezte magát, kivéve azt a nüansznyi kellemetlenséget, hogy zavarták az éjszakai pihenését.
Az idén is számított rá, de igazából nem akart rákészülni. Úgy gondolta, meg tudja oldani a problémát.
Az első három éjszakán nem is volt semmi gond, a negyediken azonban a jólismert neszek megjelentek. Olyan kiszolgáltatottnak érezte magát. Itt van ő, egy negyvenes nő, egyedül egy üdülői szobában, és zaklatják, zavarják az éjszakai nyugalmát. Akarnak tőle valamit. Hogy mit, persze azt is tudta, ezért ennek megfelelően alakította a stratégiáját.
Amikor meghallotta a fülének ismerős zajokat, még éberebben figyelt az éjszaka sötétjébe. Szemét jól kinyitotta, mereven feküdt. Pőre testrészeit, karját, lábát, direkt a takarón kívül helyezte. Szinte felkínálta, kellette magát.
A levegő mozgásából érezte, hogy közelednek hozzá. A neszek ekkor felhangosodtak, erőteljesen, fenyegetően, és amikor egy pillanatra elültek… …keményen odacsapott.
Na, te se fogsz itt nekem egész éjszaka zümmögni, és reggelre agyoncsipkedni, adta szúnyogja! – mondta fennhangon, majd miután zsebkendőjével letörölte a maradványokat, oldalára fordult, és édesdeden elaludt.