2001MÁRCIUS 30.
Hetekig biztonságban tartottuk magunk mellett Davidet. Tudtuk, hogy drogozik. Beletörődtünk, hogy a kokainnal kezdi és folytatja minden napját. Becsaptuk magunkat a nyugalom érdekében.
De egyik kora délután egy Dean R. Koontz-könyv felett kávéztam, amikor David kijött a konyhába. Nem nézett rám, mintha nem is ebben a világban járkálna. A kezét a szája előtt tartotta, majd kivett a hűtőből egy doboz üdítőt. Egyetlen idegen pillantást vetett rám, amikor észrevettem, hogy vérzik az orra. Szólni akartam neki, de annyira gyorsan távozott, ahogy érkezett.
Ideges lettem. Furcsa gyomorgörcs környékezett, mire letettem a kávét a konyhapultra. Rossz előérzet csalt David szobájának az ajtajához. Odakint hideg, márciusi eső áztatta az utcákat, ami szürkébe öltöztette a délutáni kony
