2013JÚLIUS 27.
Elmegyek futni – szólított meg David az elsötétített szobában.
Teljesen elveszítettem az időérzékemet, órák óta püfölhettem a billentyűzetet David lakásában, ahová kora délután érkeztünk meg.
– Mivel vagy ennyire elfoglalva? – kérdezte David, miközben a cipőfűzőjét kötötte.
Felé kellett fordítanom a tekintetemet, hogy visszarántsam magam a valóságba. Gondolataimban továbbra is Chris mellett voltam a meleg szobában.
– Alig szólaltál meg reggel óta – folytatta David.
– Csak megfogadtam a tanácsodat – mondtam, miközben a konyha felé vettem az irányt. – Leírom, hogy én hogyan láttam a dolgokat.
Feltettem egy adag kávét, így el tudtam menekülni David tekintete elől. Napok óta titkoltam, hogy mit csinálok, féltem a véleményétől. David volt az író, ráadásul fogalmam sem volt
