Az iskola mellett mentek ki a Duna-partra. Szemük hamar megszokta a sötétséget. Hallották az ágyúzást, a bombák robbanását, a repülőgépek zúgását. Valahol a déli városrészeket bombázták a szövetségesek gépei. Szó nélkül lépkedtek, az utca teljesen kihalt volt, most már a fényszórók sem pásztázták az égboltot. Berci bácsi szíve a torkában dobogott, abban reménykedett, hogy minden baj nélkül megússza ezt a kényszerű és életveszélyes kalandot. A Gázgyár déli bejárati kapujánál értek ki a Duna-partra. Balra a síneken túl az uszályokból kirakott sóderhalmok, előttük a Filtex textilgyár sötét tömbje, és onnan már csak néhány száz méter a laktanya. Borbásék csendesen lépkedtek, néha-néha az öregre néztek, de nem szóltak hozzá, idegesek voltak, tudták, hogy nem babra megy a játék. Szorongtak, pedi
