XIV. FEJEZET
Már elmúlt éjfél. Az emeleten lévő üvegezett veranda nyitott ablakán beáramlott a hűs esti levegő. Az asztalnál hárman ültek: Hughes, Baxter és Colt.
– Már napok óta itt vagyok – mondta a kis detektív rosszkedvűen, és hatalmasat tüsszentett. – Tagadhatatlan, hogy jól érzem magam, de elvégre is nem nyaralni jöttem. A kastélyban bűntény történt, és a mi feladatunk volna kinyomozni.
Hughes szórakozottan hallgatta Colt szavait, és cigarettája füstjébe bámult.
– És az előbb említett nyom nem bizonyult helyesnek? – kérdezte Baxter.
Colt vállat vont.
– Magam sem tudom. Legtöbb időmet úgyis azzal töltöttem, hogy Van Helbert lakását figyeltem… De eddig semmi eredményre sem jutottam. Csak ritkán mozdul ki a lakásából.
– Természetesen, hogy imádottjával találkozzék –vágott közbe H
