22. fejezet
A közvélekedéssel ellentétben e sorok írója pontosan tudja, hogy cinikusnak tekintik.
De ez, kedves olvasó, nem is lehetne távolabb a valóságtól. E sorok írója semmit nem kedvel jobban a boldog végkifejletnél. És ha ettől romantikus bolondnak tekintik, hát legyen.
LADY WHISTLEDOWN TÁRSASÁGI LAPJA,
1814. június 15.
Mire Anthony odaért a felborult kocsihoz, Edwinának sikerült kikászálódnia a romok alól, kezében törött deszkadarabbal próbált lyukat feszegetni a másik oldalon. Ruhájának ujja elszakadt, szegélye szakadt, piszkos, de ezt mintha észre sem vette volna, eszelősen rángatta, feszegette az ajtót. Lábánál Newton ugrált, vinnyogott, éles, riadt vakkantásokat hallatott.
– Mi történt? – kérdezte Anthony riadtan, amikor leugrott a lováról.
– Nem tudom – zihált Edwina, kö
