Tizenkilencedik fejezet
(VISSZATÉRÉSEK)Így hát Jindriska lassan már minden este órákat töltött el a gonosz manók társaságában olyan helyeken, ahol normális körülmények között egyáltalán nem lett volna kedve megállni.
Az autó, természetesen, mindig a legkellemetlenebb utcákban döglött be, hiszen így volt beprogramozva, de Jindrának időnként úgy tűnt, hogy Ramón manói ezenfelül az ő lelkével külön játékot is játszanak.
Szétesőfélben levő sárga taxija végigvezette szinte minden környéken, amelyen New Yorkban valaha lakott.
#
Kényszerparkolást kellett végrehajtania alig féltömbnyire attól a háztól, ahol valamikor annyi spagettit evett. Egy ideig erőt tudott venni magán, de végül csak becsengetett annak (annak a drogosnak! annak az őrültnek! annak a… pasasnak, akit nem is volt olyan könny
