Huszonhetedik fejezet
(TALIBE)Jindriska felment az 5C lakásba vezető kopott lépcsőn, kezében kulcscsomó, rajta kulcsok az összes lakathoz és reteszhez, melyeket Talibe felszerelt az ajtóra, szívében üresség. Nem látta a ház előtt Talibe taxiját, ami egy pillanatra felvidította, míg eszébe nem jutott, hogy talán néhány tömbbel odébb parkolt le. Talibe nem hitt a Száztizenhatodik utcában; félt, hogy esetleg már ismerik errefelé. Főleg azóta nem volt kedve itt parkolni, amióta újra és újra kemény munkával kellett hígítóval lemosnia a taxijáról az ezüst és kék graffitiket, amelyek hajnali négy harminc és fél kilenc között nőttek rajta.
A férjem otthon lesz, mondta magában Jindriska, biztos, hogy otthon lesz, és már előre reszketett félelmében. Egészen mostanáig Talibe nem sokat foglalkozott
