TISZAI– Nincs ellenemre, ha kimozdulunk, de szerintem sehonnan máshonnan nem lehet olyan gyönyörű a naplemente, mint a mi privát medencénkből – magyarázza Szabina. Tiszai igyekszik odafigyelni rá, holott egész máshol járnak a gondolatai.
– Muszáj Oiából megnézni. Kihagyhatatlan! Egyébként is, van ott egy fagylaltozó, Lolita a neve, olvastam róla, állítólag felejthetetlen. A fiúkkal elmész oda, mert nekem pont a naplementekor lesz egy telefonhívásom.
– De hát… miért nem…? – fenn marad a hangsúly, azonban ahogy nézi Tiszait, elszáll minden ellenkezése.
Ehhez csak résnyire kell összehúznom a szemeimet, és kész, nyugtázza elégedetten Tiszai. Mással is működött. Tulajdonképpen mindenkivel.
Majdnem mindenkivel, Katalinnal nem, jut eszébe azonnal. Ott nem az volt, amit ő akart. Vagy amit ők a
