6. FEJEZET
KÜLÖNÖS KÖZJÁTÉK
A kancellár fekete kocsija elrobogott, és csupán a fasorban kavargó porfelhő jelezte azt, hogy merre haladt el az az autó, melyet egyformán ismertek Berlinben, Prágában és Párizsban.
A vezér látogatása mégis maradandó nyomot hagyott a kastélyban: mindenesetre alaposan felkavarta a kedélyeket. A báró szinte önkívületben járkált a folyosókon, és minden második szava Hitler volt. D’Artagnant is erősen foglalkoztatta a különös és váratlan látogatás, melyről bőségesen beszámolt barátainak.
– A sors kedvez nekünk – mondta. – A szerencsés véletlen úgy akarta, hogy a vakmerő jóslatom valóra vált, és ezzel – ha rövid időre is – megnyertem a báró bizalmát. Seidlitz joggal gondolhatja, hogy éppen olyan törhetetlen híve vagyok a vezérnek, mint ő… Mindenesetre időt nyert
