13. FEJEZET
AZ ÓVÓHELYTŐL A TENGERIG
És London valóban megismerte a pokol minden borzalmát. Tűzeső esett az égből, és a szörnyű robbanások szinte másodpercenként követték egymást; mintha csak Hitler utoljára meg akarta volna mutatni démoni hatalmát a világnak. Ha a szárnyas bombák egy-egy órára kimaradtak, akkor ez csak azért történt, hogy német bombázók jelenjenek meg a város fölött, és gépfegyvertüzet zúdítsanak azokra, akik az utcán még mutatkozni mertek. Ilyen ember azonban kevés akadt, mindenki a pincékbe húzódott.
A miniszterelnök drámai rádiószózatban közölte a világgal, hogy százezer ház teljesen megsemmisült, és további nyolcszázezer megrongálódott. Történelmi jelentőségű épületek pusztultak el úgyszólván pillanatok alatt. Alig volt utca, ahol ne égett volna egy-két ház. A Temz
