Már említettem, találkoztam egy Kanadában élő magyar nagyvad vadásszal. Nevét is leírom, mert teljesítménye Maderspachéhoz hasonló. Ő, Ugray Tamás, aki magashegységekben jár azok után az egyre inkább ritkuló vadfajok után, amik ember elől menekülve visszahúzódtak a kőszirtek járhatatlan vadonába. Elgondolkodtam egy tartalmas beszélgetésünk nyomán, arról mi űzi, hajtja ember nem járta helyekre? Azt hiszem él benne egy bizonyítási vágy, hogy magyarként és vadászként heroikus kitartást és megpróbáltatást vállaljon, bizonyítandó, létezik még igazi, magyaros vadászvirtus. A realitásokhoz való merev viszonya kezdetben fenntartásaimat táplálta, mert gyermekeknek írt vadász meséimet a realitásokat nélkülözőknek vélte. Igaza is volt annyiban, hogy a mese nem kazuisztika, mint a legtöbb annak látszó
