Néhány vadászati rendezvényen vettem részt, ahol egy szociológiai jelenség kezdeteire, kifejlődésére figyeltem fel. Vadászatról beszélgetés, kezdetben ízesen tájjellegű, majd az elfogyasztott bor mennyiségével arányosan, bővérűen, vidám nemi célzásokkal tűzdelve, végül szókimondóan bulvárosodva folyt. A kompánia tagjain látszott a bő étkezések és italfogyasztás hatása, mert majd kicsattantak az egészségtől. A beszélgetők a társasági vadászruhákban és stílusos ékítményekkel kidekorálva, illusztris társaság képét adták. Aztán kitűnt, hogy a legtöbben cimborák, valami módon kapcsolódnak a vadászati lehetőségekkel bőven élhetők köréhez. Tehetik, hogy járják az országot, itt-ott felröppent külhoni vadászatokról szóló beszámoló részlete is. A biztos polgári jómód összes jele tapasztalható volt,
