A legtöbb nagyvárosi emberhez hasonlóan Emilt is gyakorta kísértette meg az a tudat, hogy a legtöbb ember valamilyen titkos, és rejtélyes módon boldogul ebben az életben, csak az olyanok nem, akik szinte sehogyan sem képesek saját maguknak kikaparni a gesztenyét, értve ezalatt, hogy nem tettek szervesen részt befolyásos, érdemi kapcsolatokra, melyekből azért szépen jövedelmezően lehetett volna érvényesülni, nem lett olyan hatszámjegyű álomállásuk, melyből nyugodtan elutazhattak volna vakációzni olyan méregdrága, egzotikus helyekre, mint Bali, Francia Polinézia, vagy Hawaii-szigetek stb.
Főként a késő esti tömegközlekedési járatokon az ember gyakorta láthat olyanokat, akik agresszív köteledések, és piperkőc, szemétláda zaklatások mögé igyekeznek elrejteni saját, önző kétségbeesésüket, vag
