Amint sikeresen végighallgatták a kissé szépfiúsra hasonlító, boronzbarna színű, folyamatosan mosolygós idegenvezetőjük általános tájékoztatását, máris érkezési sorrendben mindenki elfoglalhatta a szállását. Barbara elvette a mosolygó, hawaiiarcú hölgytől a szobájuk kulcsait, és Emillel közösen felmentek a liften a szobájukba, mely egyenesen az óceánra nézett, és mesés kilátás nyilt belőle.
- Jaj, már azt hittem, hogy sosem lesz vége! - Elzsibadt lábbal Barbarra egy jó forró zuhanyra vágyott, és pár óra pihentető alvásra. - Hogy érzed magad?
- Csodásan, de igazad lehet! Én is inkább veszek egy kiadós fürdőt, és utána alszom pár órácskát. Aztán elmehetünk fürdeni!
- Nocsak, nocsak! Miben sántikálsz? - jegyezte meg huncut fintorral Barbara.
- Állítólag a sziget belsejében vannak eredeti
