A repülőgép nem sokkal délelőtt fél kilenc körül landolt Bali nemzetközi szintű repterén. A kapitány szokásos módon bemondta az időjárást, majd a maga és a személyzet nevében kellemes pihenést és további jó utat kívánt a legtöbb utasnak.
- Hé szívem? Ébren vagy? - piszkálgatta meg Emil puha, pisze orrát Barbara, mire Emil pár horkantással, és szuszogással felelt. - Álomszuszék bébi! Ideje felkelni! - még egyszer megsimogatta pufók arcát, mire Emil kinyitotta féléber kómás zöldesbarna szemeit, és megpróbált nem fintorokat vágva mosolyogni szerelmére.
- Szép jó reggelt drágám! Jól aludtál? - kérdezte kizökkentett, fáradt hangon.
- Én tökéletesen elaludnék akár egy konténerben is, ha tudom, hogy az álom hatalmába kerített, de te kissé nyugtatalanul aludhattál szívem, mert sokszor beszéltél
