Munka. Munka. És megint csak munka.
Emil újfent imád elmerülni saját kis álomszerű világában, melyben - legalább is egyelőre -, kellő sikerességgel képes elvonatkoztatni, és kiszűrni a valódi, reális világ barátságtalan nyüzsgését, kellemetlenkedő, vagy adott esetben provokatív zajongásait.
Saját e-book-jait szerkeszti, írja, és ellenőrzi és egy láthatatlan ígéretbe kapaszkodik, melyre rendre bizakodással, és remélhetőleg pozitív megerősítéssel igyekszik eltölteni.
Nevezetesen: saját irományaira előbb-utóbb igenis valaki, valahol fel fog figyelni, és néhány hónapra rá már a könyvespolcokon is meg lesznek találhatóak kötetei.
Cseppet sem a szakmai megbecsülés, vagy a fellengzős, kissé nagyzolós hírnév az, mely elsőrendűen vonzza - sokkal inkább az anyagiak, és a pénzkereset.
Hogy ne ke
