– Pityu veled van. Meg én is. Mondd, nem gondoltál még arra, hogy legyen egy gyerekünk?
Éva ijedten válaszolt.
– Nem, nem, nem akarok szülni…
Csengettek. Abba kellett hagyni a beszélgetést. Kovács nagyon sajnálta, úgy érezte, hogy most őszintén megbeszélték volna néhány fontos problémájukat.
Pityu jött meg. Arca tüzelt, ruhája, cipője nedves volt, szeme fénylett a boldogságtól.
– Éhes vagyok.
– Talán köszönnél előbb, fiatalúr – mondta Kovács, és barackot nyomott szőke fejére.
– Csókolom. Éhes vagyok. – Vetkőzni kezdett, közben nagyhangúan újságolta a történteket. – Úgy odavágtam Petit, hogy csak úgy nyekkent. Tetszik tudni, hogy?
– Fogalmam sincs róla, fiatalúr – mondta Kovács, és meleg szeretettel nézte a kipirult arcú gyereket.
– Megmutassam?
– Majd a szobában. A cipődet is ves
