Philip Clavierivel madarat lehetett volna fogatni. Jean merev arccal ült előtte, de ő képtelen volt letörölni a vigyort a képéről.
– Akkor ezt tekinthetem lánykérésnek? – dörzsölte össze a kezét az idősebb férfi.
– Ahogy ígértem.
– A hozomány?
– Azzal kapcsolatban is tettem ígéretet…
– Tehát eltekint tőle…
Jean bólintott.
Egy ostoba barom!
De mégis így akarja.
Igen, ezt akarja!
– Találkozni akarok vele! – szaladt ki a száján. Philip döbbenetét elnézve még hozzátette: – Mademoiselle Constance-szal.
– Most?
– Van ellene kifogása?
Philipnek természetesen volt. Az ilyesmire több időt szokás fordítani. Ma még nem is látta a lányát, fogalma sem volt róla, milyen a toalettje. Mi van, ha épp a legszürkébb ruháját viseli, vagy nem elég elegáns a hajkoronája? Ha ma épp szomorkás kedvébe
