Constance a saját szobájában ébredt, hiába próbált koncentrálni, a rossz érzése ellenére nem emlékezett arra, hogy mi történt tegnap. Louise-ért csengetett, aki rögvest nála termett.
– A szobájában reggelizik, madame?
– Nem kérek semmit. Inkább gyere, segíts öltözni! – Egy ideig csöndben álltak. – Louise… – kezdte Constance bizonytalanul.
– Igen?
– Mi történt tegnap? – A lány nem értette a kérdést, Constance megfordult és megfogta a karját. – Tudom, ez bután hangzik, de semmire sem emlékszem.
– Hogyhogy semmire? – Constance felhúzta a vállát, Louise pedig válaszolt. – Egyedül jött haza az estélyről. A monsieur csak hajnalban tért haza. Akkor jött át kegyed a saját hálótermébe, és kérte, hogy vetkőztessem le.
Rémlett neki az összejövetel, valamint hogy férjét egy nő társaságában látja
