Delia
– Jövő héten Mexikóba utazom, aztán Floridában töltök némi időt Lou nénikédnél – közli anyám.
– Na ne!
– De. Aztán esetleg világ körüli kenutúrára megyek.
– Csodásan hangzik – felelem.
– De arra gondoltam, hogy azelőtt még leborotválhatnám a fejed.
– Ühüm – bólintok.
Egy szem hasábburgonya koppan a homlokomon.
– Delia Parker Andrews! Figyelsz te rám egyáltalán?
Felsóhajtok, miközben a sót törölgetem a homlokomról.
– Nem. Nem figyelek.
– Legalább őszinte vagy. Mi a baj? A munkával van valami?
Kellemes változatosság lenne.
– Nincs semmi, anya.
– Ennyit az őszinteségről.
Anyámmal mindig is inkább baráti viszony volt köztünk szülő-gyerek kapcsolat helyett. Középiskolás koromban őt is ugyanúgy beavattam a bizalmas dolgaimba, mint Jessicát. Sokat elárul a helyzetről, hogy a
