Joe a fejét rázta.
– Írt róla?
Ellie kinyitotta a könyvecskét, és óvatosan lapozni kezdte.
– Fura, de amíg nem olvastam el ezt a naplót, a háború valami olyasmi volt számomra, ami a színen kívül történt, vagy legalábbis valamiféle romantikus fekete-fehér képpé alakult a képzeletemben. De ha az ember elolvassa ezt… rájön, hogy ugyanolyan emberek élték át, mint mi vagyunk, és bár úgy tűnik, sok-sok évvel ezelőtt történt, valójában szinte tegnap volt. Gondolom, nem szeretné…
– Elolvasni? Örömmel! – Joe feltolta a szemüvegét az orrán.
– A D-napi bejegyzése eléggé az elején van. – Ellie gondosan lapozgatott. – Á, meg is találtam. 1944. június. Ó, és a bejegyzés után beragasztott egy levelet is, Alex írta. Ő is ott volt Normandiában. Nem hihetetlen?
Miközben Ellie Joe-t nézte, a férfi olva
