– Jó reggelt – köszönt a férfi háta mögül a fáradt, női hang. – Mi volt ez a zörej?
Lengyel összerezzent. Letörölte könnyeit, mély levegőt vett, és mosolyt erőltetve arcára megfordult.
Dóra az ő régi, kinyúlt Red Hot Chili Peppers pólóját viselte, haját kiengedte, álmos szemét dörzsölgetve nyújtózkodott. Kölcsönzött hálóruhájához szokatlan kiegészítőként magával cipelte hatalmas bőrtáskáját.
– Túl forróra sikerült a kávé, megégette a kezem, és elejtettem a bögrét – blöffölt Lengyel, de ezúttal nem ment gördülékenyen.
A nő azonban gond nélkül átsiklott a hazugság felett, hümmögve leült az ebédlőasztalhoz, és kedvesen mókázva megkérdezte, főzne-e neki egy kevésbé forró adagot. Lengyel másodpercekig mozdulatlanul figyelte vendégét, s a múlt árnyékában azon tűnődött, hogyan maradhatott ugy
