– Megdermedtem. Kóválygott körülöttem minden. Meg kellett fogódzkodnom, hogy el ne vágódjak. Ez nem lehet igaz! Mihály ezt nem tehette. Most már kezdtem megérteni apám felindulását. Hosszú percekig tartott, amíg valahogyan magamhoz tértem. Apám, mondtam neki, anyám emlékére esküszöm, én erről semmit sem tudtam. Én Mihállyal nem beszéltem az esküvő óta. Én azt sem tudtam, hogy Ferenc bátyám hol tartózkodik. Magának tudnia kell, édesapám, hogy Ferenc bátyámat magamnál is jobban szerettem. Esküszöm, a születendő gyermekem boldogságára, esküszöm, hogy Ferenc bátyámat én kihozom onnan. Ha pedig Mihály nem engedi el, megátkozom őt Isten és ember előtt. Babonás nép él ezen a vidéken. Itt mifelénk ritkán esküsznek az emberek, mert az eskü, az törvény. Még akkor délután átmentem a kastélyba. Bőrzek
