Az ajtó nyitva volt. Óvatosan belépett, egy pillanatra megállt. Kilépett sarujából. A férfi mélyen, nyitott szájjal aludt. A könnyű, nyári takaró lecsúszott meztelen felsőtestéről. Erőset horkantott, mint a fuldokló, ha nem kap levegőt, aztán féloldalt fordult, megmarkolta a párnát, és miközben a feje alá gyömöszölte, úgy csámcsogott, mintha álmában valami jóízű ételt falna. A komód az ággyal párhuzamosan, a fal mellett állt. Át kellett menni tehát a szobán. Óvatosan csúsztatta lábát a szőnyegen, nehogy a padlódeszka megreccsenjen a lépései alatt. A csizma az alsó fiókban, a nadrág a középsőben van, ha csak anyja nem rendezte át időközben. Hátranézett. A félrehúzott párna alól egy pisztoly csöve látszott ki.
Először azt hitte, téved. Honnan a csodából kerülne pisztoly a vendégszoba ágyába
