Már az udvaron állt, amikor anyja hozzálépett.
– Jó volna, fiam, ha magaddal vinnéd Tímár urat.
– Magammal? A szőlőbe? Minek?
– Én is elmegyek, az öreg is, nem szeretném, ha egyedül maradna a tanyán – mondta az asszony.
– Miért ne maradhatna? Csak nem fél? Vagy vigye magával édesanyám a majorba.
– Nem vihetem magammal – mondta az asszony némi hallgatás után. – Nem akarom, hogy emberekkel találkozzon.
– Mert beteg?
Az öreg a lovakat vezette kötőféken a kúthoz. – Akkor befogjak, Piros? – kérdezte az asszonyt.
– Már mondtam egyszer.
– Jól van na. Csak le ne harapd a fejemet már hajnalban. – Továbbvezette a lovakat. Az asszony már rá sem hederített.
– Azért nem viszem magammal, mert idegen. Aztán nem akarom, hogy fölöslegesen zaklassák. Meg kérdezősködjenek. Ide, a tanyára is betéved
